Szenzoros Feldolgozási Zavar tünetei

A szenzoros feldolgozási zavar jelentkezhet az embereknél csak egy érzékszervi érzékelésben, például csak tapintásban, csak látásban vagy csak mozgásban – ill. akár többen is. Egy SPD-vel élő ember “túl-érzékeny” lehet a tapintásra, ebben az esetben elviselhetetlennek fogja érezni a ruházatot, a fizikai érintkezést, az érintéshez kapcsolódó érzéseket, és / vagy más vizuális vagy hang ill. gyakorlatilag bármilyen érzékszervi inger is hatással lehet rá. Egy másik személy “túl-érzéketlen” lehet, azaz csak kis vagy egyáltalán semmilyen reakciót nem mutathat a stimulációra, még a fájdalomra vagy a szélsőséges forróságra és hidegre sem, vagy lehet, hogy csak lassan reagál az érzésre. Azoknál a gyermekeknél, akiknek az izomzatból és ízületekből érkező üzenetek feldolgozása gyengébb, a testtartás és a mozgási készségek sérülhetnek. Ezek a gyermekek testtartási zavarral küzdenek, és ők azok a “laza” gyermekek, akik a falnak támaszkodnak, amikor egy helyben kell megállni, ráfekszenek a karjukra miközben írnak, és szeretnek henyélni, csak ne kelljen mozogniuk. A régi “kanapélakó” elnevezés manapság “egér-kattintgatóka” változott , mivel a társadalom 2-dimenziós (auditív és vizuális) lett az I-Padok, I-órák és az I-minden miatt. Egy másik altípusban (dyspraxia) a gyerekek esetlenek és ügyetlenek, a játszótéren ők a “bénák” és a”kétbalkezesek” elnevezést kapták, és mindig az utolsóként választották őket tornaórán a csapatba. Emellett vannak olyan gyermekek is, akik túlzóan keresik az ingereket, őket “ingerkeresőknek” hívjuk őket. Ők már szinte függnek az érzékszerveik ingerelésétől, mégis könnyen túlstimulálhatóak. Ezek a gyerekek gyakran tévesen figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral vannak diagnosztizálva – és helytelenül vannak gyógykezelve is.

A Szenzoros Feldolgozási Zavart leggyakrabban gyermekkorban diagnosztizálják, de akik kezelés nélkül érik el a felnőttkort, szintén súlyos tünetekkel élnek együtt, és felnőttként is képtelenek az érzékszervi üzeneteket pontosan és megfelelően értelmezni.

Ezek az “érzékeny felnőttek” nehézségekbe ütköznek a napi rutin, a munkahelyi feladatok, a szoros kapcsolatok kialakítása és szabadidős tevékenységek végrehajtásakor. Mivel az SPD-vel élő felnőttek életük nagy részére a küzdelem volt jellemző, ezért depressziót, alulteljesítést, társadalmi elszigeteltséget és / vagy egyéb másodlagos hatásokat is érezhetnek.

Sajnos a helytelen diagnózis inkább a szabály, nem pedig a kivétel, mert sok egészségügyi szakember nincs kiképezve az érzékszervi problémák felismerésére. Az Érzékszervi Feldolgozási Zavart kutató STAR Intézet elkötelezetten tanulmányozza ezeket az eseteket, megosztja a nyilvánossággal és a szakemberekkel az SPD tüneteit és kezelési módszereit. Mindemellett támogatja a szenzoros feldolgozási zavarral élőket és a más jellegű érzékszervi kihívásokkal küzdőket, illetve számukra kezelést is biztosít. “Vannak olyan terveink és elképzeléseink, melyekben az SPD elfogadott diagnózis, és szerepel olyan diagnosztikai kézikönyvekben, mint például a DSM és az ICD, illetve melyekben a biztosítás fedezi a kezelést. Fáradhatatlanul dolgozunk ennek a célnak az elérése érdekében.

A Szenzoros Feldolgozási Zavart kiváltó okok

A szenzoros feldolgozási zavarral élő gyermekek szüleinek nehéz a kialakulás okainak keresése. Sokan aggódnak, hogy valamilyen módon hibásak a gyermek érzékszervi problémáinak kialakulása miatt.

A szülők azt kérdezik: “Van valami, amit én tettem?”

Az SPD okainak feltárásán együtt dolgozik a STAR Intézet Érzékszervi Feldolgozási Zavar területért felelős kutatói és az SPD Tudományos Munkacsoport munkatársai. Előzetes kutatások szerint az SPD gyakran öröklődik. Ha ez így van, akkor az SPD alapjai a gyermek génjeibe vannak kódolva. Magzatkori és születési nehézségek is befolyással vannak a kialakulásra, emellett bizonyos környezeti tényezők is hatással lehetnek. Például az örökbefogadott gyermekeknél gyakran kialakul az SPD, talán a korai életük alatt megszenvedett eltaszítás vagy a szegényes magzatkori gondoskodás miatt. A kockázatos születési tényezők is okozhatnak SPD-t (alacsony születési súly, koraszülöttség stb.).

Természetesen, mint bármely fejlődési és/ vagy viselkedési zavar esetén, az SPD okai valószínűleg genetikai és környezeti tényezők együttes eredménye. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy meg lehessen határozni ezeknek a szerepét külön-külön.

Az SPD kialakulásának okairól és annak előfordulási gyakoriságáról szóló kutatások előzetes összefoglalója megtalálható a következő linken: Sensational Kids: Hope and Help for Children With Sensory Processing Disorder (New York: Perigee, 2014, 2nd edition).

Az SPD kezelése

Van hatékony kezelés a szenzoros feldolgozási zavarral élők számára, de túl sok szenzoros tünettel rendelkező gyermeket félrediagnosztizálnak és/vagy nem megfelelően kezelnek. A felnőttkorban nem kezelt SPD befolyásolhatja az egyén sikerességét a házasságban, a munkában és a közösségi társadalmi környezetben.

Forrás: STAR SPD