“Összességében egy rendkívül inspiráló, feltöltő, a szakmai közösségi identitást és küldetéstudatot megerősítő rendezvénynek éltem meg.” – írta visszajelzésében az egyik résztvevő.
Szakmai napunkra, melynek középpontjába a neurodiverzitást állítottuk, 2025. november 15-én került sor a Szent Benedek Tanulmányi Központ-ban Gyergyószentmiklóson.
Az ötvenegy résztvevő számára – akik között voltak védőnők, óvónők, tanítók, gyógypedagógusok, fejlesztők, pszichológusok, orvosok – budapesti és székelyföldi szakemberek tartottak előadást, melyek során számos alapfogalom került tisztázásra megerősítve a közös alapnyelvet, háttértudást és a szemléletváltás fontosságát.
Az eseményen résztvevőket Len Emil Balazs alpolgármester köszöntötte kiemelve, hogy a türelem és az odafigyelés nem csupán szakmai kérdések, hanem emberi értékek. Megerősítette, hogy mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy gyermekeink, diákjaink, közösségünk tagjai biztonságban, megértésben és elfogadásban nőhessenek fel, mert egy közösség akkor erős, ha nemcsak egységes, hanem egymást kiegészítő sokféleségből épül.
Az agyunk szerkezete semmit sem változott az elmúlt évszázadok során, de a mód, ahogy megtapasztaljuk a világot, óriásit változott – jelentette ki Zoltán Dósa egyetemi előadó tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet udvarhelyi kirendeltségének tanszékvezetője.
Ez az eltérő megtapasztalás az egyik oka annak, hogy ma a gyerekek másként működnek, hiszen a világ megtapasztalási folyamatának sokszínűsége, természetközelisége drasztikusan lecsökkent, az idegrendszer érési folyamata megváltozott, befolyásolttá vált (például az online töltött idő által), ennek következtében a szenzoros érzékelésben zavar léphet fel és ezek mind jelentősen alakítják a gyerekek viselkedését, tanulási teljesítményét függetlenül attól, hogy az anya jól neveli vagy sem a gyermekét.
Madács Anita gyógypedagógus, a BHRG Alapítvány szakmai vezetője beszélt az idegrendszer normál működési sajátosságairól, az idegrendszeri éretlenségről, a tünetészlelés jelentőségéről és az egyes életkori sávokban megjelenő konkrét jellemzőkről. Bemutatta a LongiKid vizsgálati protokollt, mely mentén a 3 hónapos – 11 éves korú gyermekek idegrendszeri érettsége felmérhető, és az alapját képezi az egyéni és csoportos TSMT mozgásterápiák indokoltságának.
Badacsonyi Jácinta pszichológus – szenzoros integrációs kutató, a szenzoros profilozás módszerének kidolgozója – kiemelte, hogy a szenzoros feldolgozás sajátosságait és az idegrendszeri éretlenség jeleit a szakmai gyakorlat gyakran automatikusan az autizmus vagy az ADHD kategóriájába sorolja. Rámutatott arra is, hogy a szenzoros sajátosságok a normál fejlődés természetes részét képezhetik, és nem korlátozódnak gyermekkorra: számos felnőttnél is megfigyelhetők különböző megjelenési formában.
Elekes Istvan coach és tréner a reziliencia-fejlesztés terén technikákat mutatott be, és próbáltatta ki a közönséggel, hogy a legkritikusabb helyzetekben is legyenek eszközök a pedagógusok kezében a helyzetek helyes mederben tartására.
A szakmai nap zárókörében online kapcsolódott Mariann Hornyák, a Kék Erdő Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki elsőként indította útjára Magyarországon az inklúziót hangsúlyozó mozgalmát, hogy támogassa a szenzoros feldolgozási zavarral élő gyerekeket és felnőtteket a könnyebb közösségbe való beilleszkedésben, amelyben barátokra, társakra szeretnének találni. Mariann tartotta a jelen szakmai napot megalapozó kapcsolatteremtő előadást 2025. májusban, amikor a Civilis Egyesület átadott egy mezítlábas ösvényt a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Általános Iskolához tartozó napköziotthon számára. A Kék Erdő Alapítvánnyal azóta is szorosan együtt gondolkodunk, fejlődünk.
Tekintettel arra, hogy a Civilis Egyesület a #szárhegyikáposzta népszerűsítése érdekében számos projektet hajt végre, mint a Szárhegyi Káposzta Háza, a www.kaposzta.ro oldal létrehozása, az Értékünk: a szárhegyi káposzta című kiadvány megjelenése stb. A szakmai nap menüjének főszereplője is a szárhegyi káposzta volt, melyet a Lukács Kertészet adományozott, ebből készítette el a K&K Bistro a finom ebédet, feltálalva specialitását a szárhegyi káposzta-krémlevest, mely az idei káposztafesztiválon dobogón végzett és a Bisztró az étlapjára tűzött. Törekszünk arra, hogy az éttermek, amennyiben értékes alapanyagot találnak tüntessék azt fel étlapjukon, a mi esetünkben írják ki: szárhegyi káposztából.
Kulpinszky Eleonóra