Az SPD típusai

Az SPD típusai

Az SPD tünetei sokfélék lehetnek, attól függően, hogy mely érzékelési rendszer, miként és milyen mértékben érintett a zavarban.

Az SPD bármely érzékelési rendszert érintheti: látási, hallási, taktilis (tapintási), szaglási, ízérzékelési, vesztibuláris, propriocepció, interocepció (test belső monitorozása). A tünetek területenként változnak. Éppen ezért olyan nehéz megérteni és diagnosztizálni az SPD-t. Egyetlen személy esetében is érintett lehet egy vagy több rendszer is (1-8), és számtalan megjelenési formája lehet (1-6). Az SPD-nek 8⁶-on vagy több, mint 260.000 megjelenési mintázata van. Minden egyes SPD-vel élő személyt egyénileg kell felmérni, és nem lehet egyformán kezelni őket.

Az SPD-vel élő emberek rosszul érzékelik az olyan szenzoros információkat, mint az érintés, hangok, mozgás. Úgy érezhetik, információkkal bombázzák őket, lehetséges, hogy intenzív érzékelési tapasztalatokra vágynak, vagy egész egyszerűen nincsenek tudatában annak, amit mások érzékelnek. Olyan szenzo-motoros tüneteik is lehetnek, mint a gyenge testalkat, ügyetlenség, esetlenség, vagy megkésett motoros fejlettség.

Az SPD gyakran jár együtt emocionális, viselkedési, szociális, figyelmi és mozgásos problémákkal. Ezeknek a másodlagos tüneteknek számtalan megjelenési formája van, mely függ a gyerektől és a családi környezettől.

Az SPD típusainak összefoglalása

Elsődleges mintázat	Típus	Leírás
Ingerületszabályozási rendellenesség (sensory modulation disorder)	Nehézséget okoz az érzékszervekre ható ingerekre adott válasz megszervezése.
	Túlérzékenység (hiperérzékenyek) (sensory over-responsive)	A többség számára elfogadható ingerekre túl erőteljesen, túl hamar vagy túlságosan hosszasan válaszolnak.
	Kevésbé érzékenység (hipoérzékenyek) (sensory under-responsive)	Sokszor nem veszik észre az érzékszervekre ható ingereket, esetleg késleltetve reagálnak rájuk. Az átlaghoz viszonyítva a válaszuk tompa, kevésbé intenzív.
	Fokozott ingerkeresés	Arra van késztetése, hogy fenntartsa az ingert, de az a személy széteséséhez vezet.
Érzékelés alapú mozgásos rendellensség (sensory-based motor disorder)	Az egyensúlyi rendszer, a koordináció zavara, valamint nehézség a mozgásos feladatok végzése közben.
	Testtartási rendellenesség (Postural disorder)	A testhelyzet érzékelésének nehézségei. Ennek következtében a különféle mozgásmintázatok fejlődése nem megfelelő, stabilitás hiánya. Gyenge állóképesség.
	Ügyetlenség – Dyspraxia	Nehézséget okoz átgondolni, megtervezni és/vagy végrehajtani a képességszintű mozgásokat, különösen új mozgásmintázatok esetén.
Ingerület megkülönböztetési rendellenesség (sensory discrimination disorder)	Nehézséget jelent a környezet, tárgyak, helyek emberek finom tulajdonságainak az értelmezése
	Hallási	Nehézséget okoz a hallott ingerek jellemzőinek értelmezése.
	Látási	Nehézséget okoz a látott ingerek értelmezése.
	Taktilis (Tapintási)	Nehézséget okot a tapintásos ingerek, illetve azok magasabb szintű téri/vizuális értelmezése (pl. rajz a bőrön, csippentés nehézsége, vagy tárgy felismerése tapintásin keresztül stb).
	Vesztibuláris	Nehézség a test mozgásán keresztül vagy a gravitáció ellenében tapasztalt ingerek értelmezésében.
	Proprioceptiv	Nehézség az ízületek, izmok mozgásából fakadó ingerek értelmezésében.
	Ízérzékelés	Nehézség az ízlelés során jelentkező ingerek értelmezésében.
	Szaglási	Nehézség a szagláson keresztül tapasztalt ingerek értelmezésében.
	Interocepcio	Nehézség a belső szervektől származó ingerek értelmezésében (pl. gyakori hasfájás, nem érzi az ürítési szükségletet, stb.).

A/ Ingerületszabályozási rendellenesség

1. Túlérzékenység

Akik ezzel a típusú zavarral élnek, a többséghez képest érzékenyebben reagálnak az érzékszerveiket érő ingerekre. Túl hamar és túl intenzíven érzékeli testük az érzékleteket. Úgy érezhetik, mintha folyamatosan információval bombáznák őket. Például, ha hirtelen megérintik őket vagy hangos zajt hallanak, gyakran reagálnak a „fight or flight” (harcolj vagy fuss) reakcióval, egyfajta védekező magatartást mutatnak. Megpróbálják elkerülni vagy minimálni az őket érő érzékleteket, azáltal például, hogy elkerülik mások érintését vagy hangos zaj esetén eltakarják a fülüket.

2. Kevésbé érzékenység

Azok a személyek, akik ezzel a zavarral élnek, gyakran csendesnek vagy passzívnak tűnnek, nem veszik figyelembe az átlagos erősségű ingereket, vagy nem válaszolnak rá. Zárkózottnak, visszahúzódónak tűnnek, olyannak, akinek nehézséget okoz a kapcsolatteremtés, illetve magukkal vannak elfoglalva, mert nem észlelik a környezeti ingereket. Ha a taktilis terület az érintett, az gyenge testtudathoz vagy nem megfelelően rendezett mozgáshoz vezethet. Ezek a gyerekek sokszor nem érzékelik megfelelően a hideg vagy meleg tárgyakat, vagy nem érzik a fájdalmat, ha elesnek, neki mennek valaminek, megvágják magukat vagy megkarcolják magukat.

3. Fokozott ingerkeresők

Akik ezzel a zavarral élnek, aktívak keresik az érzékszervi ingereket, és úgy tűnik, mintha kielégíthetetlen vágyakozásuk lenne azok iránt. Állandóan mozognak, neki mennek mindennek, ütköznek, ugrálnak. Szükségük van arra, hogy mindent megérintsenek, nem érzik, értik a saját és mások személyes terének fogalmát. Gyakran gondolják, hogy ADHD-sok (figyelemhiányos hiperaktivitás) vagy ADD-sek (figyelemzavar). A kulcstényező a zavar esetében az, hogy hiába kap több ingert a személy, az nem szabályozza a viselkedését, működését, valójában inkább széteséshez vezet.

B/ Érzékelés alapú mozgásos rendellenesség

1. Testtartási rendellenesség

Nehézséget okoz a test stabilizásása, fixálása mozgás vagy pihenés közben, így nehezen tud megfelelni a környezetnek elvárásainak, ill. nehézséget okoz a mozgásos feladatok kivitelezése. Ha a személy megfelelő poszturális kontrollal bír, akkor képes nyúlni, nyomni, húzni, stb. megfelelő ellenállással bír az erő ellenében. Ellenben, ha gyenge a poszturális kontroll, akkor gyakran nem rendelkeznek a megfelelő testkontrollal az ülő vagy álló pozíció fenntartásához.

2. Dyspraxia/ügyetlenség

Nehézséget okoz a szenzoros információ feldolgozása, ami azt eredményezi, hogy a mozgásos cselekvések tervezése és kivitelezése szintén problematikus lesz. Nehéz a célok, ötletek megfogalmazása, a cselekvéshez szükséges lépések sorrendjének a megtervezése, új mozgásos feladatok kivitelezése. Ezek a személyek ügyetlenek, esetlenek, hajlamosak a balesetekre. Könnyen összetörhetik a játékokat, gyengék a labdajátékokban vagy más sportokban, vagy nehézséget jelentenek számukra a finommozgásos tevékenységek elvégzése. Inkább választanak ülő tevékenységeket, és megpróbálják a mozgásos problémáikat a beszéddel vagy szerepjátékkal, fantáziával ellensúlyozni.

C/ Ingerület megkülönböztetési rendellenesség (sensory discrimination disorder)

Ez annak a folyamatnak a zavarára utal, amikor a személy észleli és megérti egy inger finom, sajátos jellemzőit, ezek jelentéssel bírnak a számára. Egy átlagos személy pontosan érti azt, amit lát, hall, érez, ízlel vagy szagol, a finom jellemzőket meg tudja különböztetni egymástól. AZ SDD-s személyeknek nehézséget okoz az ingerek tulajdonságainak felismerése, azok megkülönböztetése (pl. d és k hallás utáni megkölönböztetés – dobbant, koppant; pénzérme azonosítása a zsebben, előre vagy hátra esek?, stb). Ügyetlennek tűnhetnek mind a finommozgásos, mind a nagymozgásos tevékenységekben, valamint úgy látszódhat, hogy nem figyelnek a környezetükben lévő személyekre, tárgyakra. Több időre lehet szükségük a szenzoros inger fontos jellemzőinek a feldolgozásához.

Forrás: SPD STAR