CSALÁD SZEREPE Fejlesztő, Terápia KOMMUNIKÁCIÓ

A babajelbeszéd valóban támogatja a beszédfejlődést?

Hogyan kommunikál a beszélni még nem tudó csecsemő?

A csecsemők már a szavak megjelenése előtt is jól feltérképezhető módon kommunikálnak környezetükkel. Tudjuk, hogy nem a sírás az egyetlen eszköz a kommunikációra, hanem számos, jól megfigyelhető jelzést adnak születéstől kezdve, melyeket – ha jól figyeljük a babát – egyre jobban megérthetünk. 

Kezdve az arcmimika használatától, a kezecskék felfedezésén át, rengeteg dolgot tudhatunk meg a baba testbeszédéből. Fejlődése során folyamatosan újabb jelzéseket közvetít felénk, melyet, ha a környezet megért, a baba megerősítést és megfelelő választ kap rá, elkezdődik az út egy kiegyensúlyozott baba-szülő kapcsolathoz. Az első időkben ezek a gesztusok és jelzések ösztönösek, melyek a megfigyelések alapján a legtöbb babára jellemzőek, de ahogy telik az idő, és elkezdi felfedezni saját testét, saját lényét és akaratát, ezek a jelzések fokozatosan tudatossá kezdenek alakulni. Természetesen a visszajelzések rengeteget számítanak, hiszen azok megerősítik a babát abban, hogy kommunikációjában megértésre és válaszra talál. A válaszreakciók sokat segítenek abban, hogy tovább fejlődjön ez a fajta nyitottsága, és folytassa, próbálgassa szándékának, akaratának kifejezését.

z9

Hangok és mozdulatok együttese

A kommunikáció és a beszéd elsajátítás folyamatában minden gyermek átmegy azon a szakaszon, amikor még szavakkal nem képes kifejezni magát, viszont mondanivalója egyre több. Kezdetben felfedezhetünk ösztönös jelzéseket (pl. szem és füldörzsölés – álmosság; éhségnek is több látható jele van a sírás előtt, stb.) Körülbelül 6 hónapos korára a mozgásfejlődése már eléri azt a fejlettségi szintet, hogy különböző mozdulatokat eltanuljon a felnőttektől. Így tanul meg a baba az utánzás képességével tapsolni, integetni, vagy felnyújtja a karjait, ha azt szeretné, felvegyük

A babajelbeszéd roppant játékos és komplex módszere tovább segíti a szülőket és a babákat abban, hogy egyezményes jelrendszert, babajeleket tanuljanak. Ezeket is – ahogy az integetést, vagy tapsolást az utánzás képességével sajátítják el. 

 

Babajelek hatása a beszédfejlődés folyamatára

Több, mint 40 éve kezdődött kutatások, gyermekekkel foglalkozó szakemberek, pszichológusok megfigyelései igazolják, hogy a babajelbeszédnek kiváló támogató hatása van a beszédfejlődés folyamatára. 

A kézjelek használata során több inger együttes hatása valósul meg, mely olyan területeket aktivizál a baba agyában, amik segítik, támogatják a beszédfejlődést. Ahhoz, hogy a beszéd beinduljon, sok tényező együttes fennállása szükséges (pl. idegrendszer megfelelő érettsége, ép hallás, beszédképző szervek, izmok fejlettsége, megfelelő beszélő környezet, stb.) A babajelelő babák a megfigyelések szerint nagyobb szókinccsel rendelkeznek, és nagyon gyorsan tanulják a beszédet, a nyelvi fordulatokat, a hangzó beszéd rendszerét. Kiemelkedő nyelvi készségek segítik a gyorsabb nyelvtanulást. Pl. a babák a babajelek segítségével akár már 2-4 szavas mondatokat is alkotnak, még azelőtt, hogy megszólaltak volna. Például: „Anya, kérek még tejet!”, „Szeretnék még zenét (hallgatni)!”, stb. A nem babajelelő babák például a szavak egymás után rakosgatását csak a beszéd elindulása után kezdik el alkalmazni. A módszert használók nagyobb kedvvel és önbizalommal kommunikálnak, és könnyebben tanulnak később idegen nyelveket.

Fontos megemlíteni, hogy megkésett beszédfejlődés terápia részeként is alkalmazzák a babajelbeszédet kiegészítésképpen.

Az ELTE egy szakembere által készített, nyelvi fejlődéssel kapcsolatos tanulmányban olvasható, hogy a beszéd előtti kommunikációnak kiemelkedően fontos része a gesztusokkal, mozdulatokkal kiegészített beszéd és kommunikálás a gyermeknél. Akiknél ez a szakasz szegényesebb, vagy egyáltalán nincs ilyen reakció, kontaktus a környezetével, ott nagyobb eséllyel alakulnak ki problémák a beszéd terén. 

Idézet a tanulmányából: „A mozgással kísért beszéd támogatja a beszéd megértését, fejleszti a kommunikációt segítő gesztusok kialakulását, javítja a gyermek figyelmét és verbális emlékezetét, fejleszti a mozgáskoordinációját. „

A mozgás és a beszéd fejlődése szoros összefüggésben állnak egymással, aki találkozott ezzel a problémával, tudhatja, hogy a megkésett beszédfejlődésnél a mozgásterápiák, mint segítő módszerek kiemelkedő helyen szerepelne. Ebből a szempontból is megközelíthető, és érthető, hogy a babajelek nemhogy hátráltatnák a beszédfejlődést, hanem többféle oldalról is kiválóan támogatják azt. 

A logopédus szemével

„A beszéd kialakulását megelőzi a belső kommunikatív gondolkodás, így jelekkel korábban képes kifejezni igényeit, érzéseit, gondolatait még az a kisgyermek is, aki korán kezd el beszélni. Az pedig, akinél a beszéd kialakulása késik, nehezített, kifejezetten hatékony eszközt kap ezzel a kezébe. A jelelés segíti a beszédértés fejlődését, az pedig, hogy megélheti, értik a jeleit, erősen motiválja arra, hogy egyre sokszínűbben kommunikáljon. Mivel a jelek egyszerűbb kommunikációt tesznek csak lehetővé, mint a beszéd, így azok használata nemhogy késleltetné annak megjelenését, sokkal inkább segíti a beszédindulást, a beszédfejlődést. Amikor a beszéd átveszi a főszerepet, a jeleket szépen fokozatosan elhagyják a gyerekek.”  (Kustos-Burány Krisztina – pszichopedagógus, logopédus)

A beszéd eredendően egy magasabb rendű kommunikációs forma, mint a „mutogatás”, így amikor a gyermek minden téren érett lesz rá, a beszédet fogja választani. Ezzel könnyebben, egyszerűbben és színesebben ki tudja fejezni magát. Fontos, hogy a szülők is értsék, és támogatást kapjanak ebben, ez a természetes folyamata a kommunikáció fejlődésének. A babajelbeszédet elhagyják a gyermekek, szerepét, amint a gyermek megérett rá, átveszi a beszéd.

DSC_1187 (1)

Tudományos alátámasztás

Részlet a Linda Acredolo, Susan Goodwyn: Babajelek c. könyvből:

„Miért sajátítják el a babajelelők a nyelvet gyorsabban? 

A kisbabák agyában születéskor kb. 100-200 milliárd idegsejt található. Születéskor azonban még nincs jelen ezeknek az idegsejteknek trillió és trilló kapcsolata. Ezek a kapcsolatok teszik képesség az idegsejteket és bennünket gondolataink rendezésére, az összefüggések meglátására, a múltbeli eseményekre való emlékezésre és a nyelv elsajátítására. 

Hogyan keletkeznek ezek a kapcsolatok? 

Létrejöttük és folyamatos létük a gyerek világról szerzett tapasztalatain alapul. Minél többet találkozik a gyermek gondolatokat provokáló tárgyakkal, eseményekkel, problémákkal, annál több kapcsolat jön létre és erősödik az agyában. 

Ez az alapelv nagyon fontos a babajelek és a beszélni tanulás közti viszony megértéséhez. Amikor a baba rájön, hogy a jel alkalmas arra, hogy sikerrel használja egy meghatározott cél érdekében, az agy gondolkodásért és nyelvi kifejezésért felelős területe finomodik, fejlődik. Ez a kifinomultabb agyi tevékenység aztán segíti a babát a következő nyelvi probléma megoldásában, és így tovább. 

A babajelek használata olyan „nyelvgyakorlási” lehetőséget nyújt a gyerek számára, ami nélkül a fent leírt változások hónapokig váratnak magukra, amikor a gyerek már képes lesz szavakat alkotni. A babajelek használata a fogalmi gondolkodást is elősegíti.”

 

A vendég cikket írta:cnngecnefooillja

Nyéki Márta

pedagógus, babajelbeszéd oktató, a Mesélő Jelek™ Program alapítója

www.meselojelek.hu 

Ez is érdekes lehet...