Ismerős, ugye? A gyerek a földön rúgkapál és sikítozik, míg a sarki közértben álltok sorban. Hiszti – gondolja mindenki körülötted. Te viszont pontosan tudod, miről van szó: az ingerek sokasága maga alá temette gyermeked. A többi vásárló titeket néz, és lassan mindenki megosztja veled a véleményét.
„Az én gyermekeim soha nem engedtek meg maguknak ilyen viselkedés nyilvánosan.”
„Egy-két pofon megoldana mindent…”
Az embereknek fogalmuk sincs róla, hogy ami történik, megközelítőleg sem viselkedéses probléma, hanem egy nagyon is jól körülírható neurológiai válaszreakció. A gyermeked idegrendszere túlterhelődött.
Mit jelent a szenzoros túlingerlés?
Azt, hogy pontosan mi zajlik a világban körülöttünk, érzékeink segítségével vagyunk képesek szivacsként magunkba szívni, majd feldolgozni. Érezzük a nap melegét a bőrünkön, a péksütemények illatát a pékség előtt. Az agyunk fontossági sorrendben dolgozza fel és szűri át magán a beérkező információkat.
Ha ez a szenzoros feldolgozási folyamat zavart szenved, mindez igen bonyolulttá válhat. A fontossági sorrend felállítása nehézkes lesz, emiatt az agy különböző területei túlterheltek maradnak. A fények túl erősek, a ruhában lévő címke minden apró érintésének nyoma viszket. Olyan információk jutnak be az agyba, amelyeket normális esetben az képes szelektálni, kiszűrni. Az üss vagy fuss üzemmód bekapcsol, és egyetlen másodperc alatt a tökéletes kiborulás állapotába kerül gyermeked.
Hogy mi történik ilyenkor? Egyesek rúgkapálnak, mások sikítanak, elszaladnak, megint mások akár megkísérlik önmagukat is bántani. Vannak olyanok is, akik éppen ellenkezőleg reagálnak: csendesek lesznek, elalszanak. A szenzoros túlingerlődés tünetei változóak, azonban egy-egy gyerekre nagyon jellegzetes mintázatot mutatnak.
Mindegy, hogy még csak épp ismerkedsz ezzel a problémával vagy láttál már egyet s mást: meglehetősen rémisztő, ha ilyen helyzetbe kerül a gyermeked. A jó hír az, hogy vannak lehetőségek ezen helyzetek kezelésére.
1. A túlingerlődés nem viselkedészavar
Nagyon fontos tudatosítani magadban ezt a mondatot. Az indulatos hisztik, dühösködések viselkedéses túlreakciók egy meghatározott ok vagy cél miatt. A szenzoros túlingerlődés tisztán neurológiai válaszreakció.
Számtalan oka lehet egy gyereknek a hisztire: még 10 perc TV, több figyelem… A visítás, a sírás abszolút adekvát módszerek a gyermek érzelmeinek kifejezésére, még ha nem is a legmegfelelőbbek közé tartozik. Ebben az esetben azonban a gyerek ura érzelmeinek és tetteinek, ha megkapja, amit szeretne, a hiszti azonnal abbamarad.
A szenzoros túlingerlődés esetében ez a kontroll nincs meg. Testi folyamatok sorozataként megszületik az „üss vagy fuss” reakció, nincs célja a kiborulásuknak: egyszerűen túl sok szűretlen információt kapnak a külvilágból, kiborulásuk ennek a tünete.
2. Ismerd fel az okokat!
Túl erősek a fények? Túl sokan beszélnek körülötte? Valami hirtelen változás történt a napirendben? Esetleg szomjas? Tudni az okot, amely a túlingerlődés mögött áll egyaránt segíthet a probléma kezelésében és elkerülésében is.
3. Maradj nyugodt!
A zaklatottság könnyen érzékelhető agressziónak, fenyegetésnek – mint ilyen, rátesz egy lapáttal a problémára. Beszélj hozzá halk, nyugodt hangnemben. Fontos ugyanakkor szem előtt tartani, hogy semmiképp ne ostorozd magad. Emlékezz: szülő vagy, és nem szuperhős. Nagyon nehéz nyugodtnak maradni egy ilyen szituációban, de idővel rá fogsz jönni, hogyan tudod megoldani.
4. Távolítsd el a veszélyes tárgyakat
Gyermeked ezekben a helyzetekben nem ura önmagának. Menjetek nagy, tágas, nyitott térbe, távolítsátok el a közeléből a törékeny vagy hegyes dolgokat, és maradj mellette, míg meg nem nyugszik.
5. Készülj fel a vészhelyzetekre!
Különösen fontos lehet ez akkor, ha idegen közegben töltitek az időtöket. Hogyan tudsz felkészülni, mit vigyél magaddal?
• Zajszűrő fülhallgatót
• Gyermeked kedvenc plüssét/tárgyát
• Valamilyen harapnivalót
• Tiszta ruhát
6. Használj súlyozott takarókat!
Azok a takarók lesznek jók ezekre a célokra, amelyek a gyermeked súlyának nagyjából 10%-át teszik ki. Ez a fajta inger megnyugtatja a gyerekeket, hiszen az egyenletes nyomás szerotonint és dopamint szabadít fel. Ezek az ingerületátvivő anyagok nemcsak a hangulatért felelősek, de segítik az agyat a „rendrakás” folyamatában is.
A súlyozott takarók emellett fontos információkat adnak az agynak a testhatárokról. Egy ilyen takaró alatt a gyermek minden mozdulatának tudatába kerül, könnyebb lesz felismerni a párhuzamosan zajló testi folyamatokat.
7. Figyeld az étrendjét!
Egyes gyerekek különösen érzékenyek a gluténra, mások a cukorra. Figyeld, hogy adott ételek fogyasztása után mit tapasztalsz nála: könnyebben felismerheted, ha étrendbeli okok is felelőssé tehetőek a nehéz percekért-napokért.
Szintén fontos, hogy mindig eleget igyon: a kiszáradás nagyon megterhelő a szervezetének, és emiatt könnyen hozzájárulhat ahhoz, túlingerlődjön.
8. Adj neki időt!
Egy ilyen helyzet a gyermekednek is nagyon kimerítő, időre van szüksége, míg ki tud jönni belőle. Akár hintában, akár takaró alatt tudott megnyugodni: hagyd, hogy akkor hagyja el ezt a komfortzónát, amikor készen áll rá. Pontosan tudni fogja, mikor vágyik újra kibújni közétek.
Az eredeti cikket IDE kattintva éred el.
A fordítást köszönjük önkéntesünknek Hofgárt-Ékes Noéminak! <3